KONTROLLING ÉS DÖNTÉSTÁMOGATÁS
Alapvetően folyamat-szemléletű és projekt-szemléletű is egyszerre
Mi a kontrolling és mi a döntéstámogatás?
A kontrolling a törvényi számvitelen túl a cég valódi, jellemzően tény-alapú irányítását teszi lehetővé.
A döntéstámogatás a vezetői döntések megalapozottságát biztosítja.
Miért szerepel a kontrolling és döntéstámogatás a GINOP 3.2.2 pályázaton?
Röviden: a Blöff című filmből idézve: “Minden a matekon múlik”.
Főkönyvi könyvelés
A főkönyvi könyvelés követése, automatizálása az egyik legkorábban megjelent vállalati informatikai megoldás.
A főkönyvi könyvelés már a középkorban is ismert volt. Aki nem hiszi, járjon utána például itt (ez a Wikipédia kapcsolódó szócikke).
Úgyhogy tényleg azt mondhatjuk: az ősidők óta létezik.
Kontrolling – az alapok
A kontrolling alapvető, elsődleges célja a főkönyvi könyvvitellel szemben nem az államnak, hanem a menedzsmentnek “kiszámolni”, hogy egyes termékekre, földrajzi régiókra, vevői csoportokra vonatkozóan megéri-e az adott tevékenység vagy sem.
Ehhez kapcsolódó fogalom a fedezet: ez is már az 1960-as évektől megjelent, amikor először vált külön a “központ” és az operatív tevékenységet végző részlegek köre egy vállalaton belül. Ez arra adott választ, hogy egy-egy termék / szolgáltatás értékesítés fedezetet nyújt-e és ha igen milyen mértékben az általános költségekre.
Ennek kapcsán két megközelítés jelent meg:
-részköltség-számítás: itt csak a termék / szolgáltatás fedezetét számították ki de az általános költségeket nem osztották a termékre
-teljesköltség számítás: itt a teljes általános költség is felosztásra került a termékre
Azonban mindkét módszer esetenként csalóka: sőt: végzetes tévedésekhez vezetett. Mindkét módszerrel igen könnyen lehetett olyan döntéseket hozni, amelyekkel a cég “kiárazta” magát egy piacról: vagy árat emelt és nem keresték a termékét vagy pedig úgy gondolta, hogy az egyébként nyereséges termék vagy szolgáltatás nem nyereséges.
Hihetetlen szigorú logika és precíz, megalapozott gondolkodás volt szükséges, és szükséges ma is ehhez a módszerhez.
Gondoljunk arra, hogy pl. egy csirke szárnyának nyereségességét – a vegáktól ezennel elnézést kérünk a példáért – megéri-e kiszámítani vagy sem.
Mielőtt tovább olvasnánk – gondolkodjunk el rajta.
Természetesen nem. A csirke-szárny nem külön gyártható dolog: a csirkével együtt “jár”: vagy a teljes csirke “legyártásra” kerül vagy sem. Ezért a csirke-szárny (de bármelyik más “alkatrész”) nyereségessége, sőt költsége sem döntési alap önmagában.
Kontrolling – folyamat szemlélet, ABC
A következő időszakban – az 1970-es évek végétől – a hangsúly a folyamatokra tolódott át: a kontrolling számára itt a kulcs azon volt, hogy az egyes, a folyamatot felépítő tevékenységek milyen költséggel bírnak: ez lett az Activity Based Costing – azaz tevékenység-alapú költségszámítás.
Ezzel egy-egy termék vagy szolgáltatás költségét már nem valamilyen mesterséges mutatószám alapján határozták meg hanem közvetlenül próbálták azt megállapítani, az adott folyamat egyes lépéseihez kapcsolódóan. Ezzel sokkal megalapozottabb költségek jöhettek ki.
Az előző hasonlatnál maradva itt a csirkeszárnyhoz kapcsolódó közvetlen és közvetett folyamatokat elemezzük és határozzuk meg ezek költségét. Ezzel pontosabb számokat kaphatunk – természetesen a rossz kérdésektől ez a módszer sem véd meg (sőt: egyik sem).
Kontrolling – Balanced Scorecard
Az 1980-as években megjelent módszer alapvető felismerése, hogy a költségek és bevételek a legtöbb esetben valamely múltbeli megtörtént eseményhez kapcsolódnak – még a tervezés is múlt-alapú.
A cég állapotának valódi jelzői – a múltbeli értékeken túl – a jövőbe tekintő mutatószámok.
Ezért a pénzügyi mutatószámok mellett:
-vevők
-folyamatok
-tanulás és fejlődés
szempontokat és ezekhez kapcsolódó mutatószámokat is meghatározott
Ez jól párhuzamba volt állítható a menedzsment szemlélet fejlődésével: ahol szintén megjelentek a befelé forduló és alapvetően funkcionális szemlélet mellett a folyamatokra és a vevőkre fókuszáló szempontok.
Esetenként már a “matekon”, a kézzelfogható mérőszámokon is túlmutat, de azért igyekszik mindent mutatószám-rendszereken keresztül megfogni.
Miben jobb a 10xONE a kontrolling és döntéstámogatás terén?
A hagyományos kontrolling szemléleten túl:
-draszikusan, alapvetően folyamat-szemléletű és projekt-szemléletű is egyszerre
-a mérés alapját az ún. Hálózatok jelentik: ezek olyanok, mint a régi, hagyományos rendszerekben a “munkaszámok” de azoknál sokkal sokrétűbbek: nem csak a mérés, hanem az adatmegosztás (akár több cég között) és irányítás alapját is képezik
-úgy, hogy közben a standard, szokásos dolgokat megkapod – de egyedi tudsz lenni és változni is tudsz – sokkal rugalmasabban, gyorsabban, mint más eszközökkel, szoftverekkel
-mindezt vizuálisan
-a többi területtel együtt-működve a cégedben – azaz a gyártás már nem önmagában “áll” – ezt is folyamat alapon, nem csak a funkcionális “dobozok” adat-szintű összekötésével
-úgy, hogy közben a folyamataid mérhetőek lesznek – azaz nem csak a termék költségét tudod kiszámolni, hanem azt is látod, hogy hol vannak szűk keresztmetszetek
Ebben vagyunk mi egyediek.
Amiben még egyediek vagyunk:
-nem csak a belső működésedet tudjuk sokkal rugalmasabbá, folyamat-alapúvá és folyamatosan mérhetővé és változtathatóvá tenni, hanem a vevőiddel, szállítóiddal közös dolgaidat, folyamataidat is tudjuk kezelni; azaz mi nem csak belül, hanem kívül is 100%-ig ÉLMÉNY-t tudunk adni.
Miért? Szoftverünk 100%-ig többcéges – automatikusan kiterjesztheted, használhatod az egyediséged bárki mással együtt. Mintha egy cég lennétek.
Így lesztek erősek, nagyok – de mégis rugalmasak és olcsók.
Amiben még egyediek vagyunk:
-nem csak a kontrollingot, hanem minden mást is adunk mellé – szinte mindenünk megvan, ami a hagyományos kontrollingon túl kell.
Így valóban a teljes céget, sőt annál többet is – le tudod fedni – akár az összes folyamattal.
És amiben még egyediek vagyunk:
-a pénzügyi számvitelt és a kontrollingot is azonos alapokon közelítjük meg: így az átlag-felhasználó észre sem veszi, hogy most éppen egy belső jelentéshez / riporthoz vagy a számvitelhez szolgáltat-e adatokat
-a teljes jelentési folyamatot végigkövetjük: budget (felső szintű terv), terv (várhatóval), tény – mindet követjük
-a mérőszámok alapjaiban részei a rendszernek: minden lényegi dolgon, “objektumon” rajta vannak – nem csak a pénzügyi mutatók hanem a mérőszámok is
A 10xONE megfelelése a GINOP 3.2.2-nek
100%
| 1. ADATBÁZIS KAPCSOLATOK Célja az információ elérhetőségének biztosítása. .A rendszer legyen képes minél több különböző vállalati adatforráshoz csatlakozni, valamint az ezekből kapott inputok feldolgozására adatfeldolgozási és elemzési céllal. A rendszernek legyen közvetlen kapcsolata legalább 1 adatbázissal. | A 10xONE megfelel: IGEN |
| 2. RIPORTOK EREDMÉNYÉNEK EXPORTÁLÁSA Célja az információk kinyerhetőségének, továbbfelhasználhatóságának biztosítása. A rendszernek lehetővé kell tennie riportok eredményének exportálását (mentését) továbbfelhasználható formátumban (pl.: Excel, TXT, CSV vagy XML.) Legalább 3 riport eredményének exportálása Excel, TXT, CSV vagy XML állományba. | A 10xONE megfelel: IGEN |
| 3. MUTATÓSZÁMOK DEFINIÁLÁSA Célja a menedzsment döntéshozatalát megkönnyítő mutatók definiálása. A rendszernek lehetővé kell tennie mutatószámok definiálását, amelyek a vállalat teljesítményének mérését, terv-tény adatok összehasonlítását teszik lehetővé. A rendszernek lehetővé kell tennie a mutatószámok egységes megjelenítését. A teljesítménymérő mutatószámok meglétének és megjelenítésének ellenőrzése a rendszerben. | A 10xONE megfelel: IGEN |
| 4. EL≈êRE DEFINIÁLT ÉS AD-HOC LEKÉRDEZÉSEK KEZELÉSE Célja a vezetői döntéshozatal támogatása, a terv-tény adatok könnyebb nyomon-követhetőségének elősegítése. A rendszernek biztosítania kell előre definiált és paraméterezhető lekérdezések elvégzését. Legalább egy vállalat-specifikus és egy iparág specifikus paraméterezhető és egy előre definiált lekérdezés elvégzése a rendszerben. | A 10xONE megfelel: IGEN |
| 5. MÉRTÉKEGYSÉGEK Célja a kimutatások készítésének egyszerűsítése, az összehasonlíthatóság megkönnyítése. A rendszernek lehetővé kell tennie a különböző pénznemekben vagy naturáliákban, valamint százalékban történő kimutatások készítését. Egy olyan kimutatás készítése, melynek alapadatai legalább három különböző naturáliát vagy pénznemet tartalmaznak | A 10xONE megfelel: IGEN |
| 6. TÉNYADATOK FOLYAMATOS VEZETÉSE, BETÖLTÉSÉNEK LEHET≈êSÉGE Célja a folyamatos, naprakész információk biztosítása. A rendszernek lehetővé kell tennie a folyamatos, de legalább napi egyszeri, ütemezett adatbetöltést, az adatok naprakészen tartásának érdekében. A rendszerben megtalálhatóak a legfrissebb (legfeljebb 24 órával korábbi) adatok | A 10xONE megfelel: IGEN |
| 7. MODELLEK KÉSZÍTÉSE Célja modellek segítségével képes mennyiségi vagy költség analízist készíteni. A rendszerben megjelenő költségszámítási vagy elemzési modell bemutatása. | A 10xONE megfelel: IGEN |
